Játék vagy fejlesztés?

A mozgásos, játékos tanulás ereje kisgyermekkorban

Sok szülő bizonytalan abban, hogy a játék valóban elegendő-e ahhoz, hogy gyermeke felkészüljön az iskolai kihívásokra. Vajon csak akkor tanul a gyerek, ha ceruzát tart a kezében, és feladatlapokat old meg? Vagy lehet, hogy a játék és a mozgás is ugyanolyan hatékony eszköz a tanuláshoz? A válasz egyértelmű: a játék az egyik legtermészetesebb és legnagyobb hatású tanulási forma kisgyermekkorban.

A gyermekek idegrendszeri érése szoros összefüggésben áll a mozgás fejlődésével. Ez azt jelenti, hogy a nagymozgások, az egyensúly, a testtudat, a térben történő tájékozódás alapjaiban befolyásolják a későbbi tanulási képességeket. Egy gyermek, aki sokat mozog, szalad, ugrik, átbújik, kapaszkodik, nemcsak testileg erősödik, hanem idegrendszere is stabilabb alapokra épül.

A KidBalance Gyermekfejlesztőben a játékos tanulást nem pótcselekvésnek tekintjük, hanem tudatosan alkalmazott fejlesztési eszköznek. Foglalkozásainkon a mozgásos játékok és feladathelyzetek segítenek a figyelem, a kitartás, az önszabályozás, a térbeli orientáció és a finommotorika* fejlesztésében is. A játék nemcsak élvezet, hanem olyan műhely, ahol a gyerekek kockázat nélkül próbálhatják ki magukat, és ahol még a hibákból is önbizalom épülhet.

A játékos tanulás egyik kulcsa, hogy a gyerekek motiváltak maradjanak. A kíváncsiság, a felfedezés élménye, a siker érzése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulás örömteli folyamattá váljon. Egy ügyesen felépített mozgásos játék észrevétlenül tanítja meg a gyermeket arra, hogyan tartson ki, hogyan oldjon meg problémát, és hogyan dolgozzon egyedül vagy csapatban.

A gyakorlatok a gyermek kognitív képességeit ** is erősítik. Egy-egy feladat során fejlődik az emlékezet, a logika, a figyelemmegosztás és az elemző gondolkodás. Az olyan egyszerűnek tűnő játékok, mint a mászópályák, akadálypályák, egyensúlyi gyakorlatok vagy ritmusjátékok valójában komoly fejlesztő hatással bírnak. Ezek mind segítik a tanulási nehezségek kezelését, mivel az idegrendszeri érettség a tanulás minden területére hat.

Számos kutatás igazolja, hogy a játékos, mozgásos tanulási formák nemcsak az óvodás, hanem még a kisiskolás korban is kiemelkedő hatékonyságúak. Ezért a KidBalance programjai az iskolaelőkészítő foglalkozások során is alapvetően játékos, mozgásos megközelítést alkalmaznak, miközben tudatosan figyelnek a gyermek egyéni fejlettségére.

Fontos, hogy a szülők is felismerjék: a játék nem „ellenfele” a tanulásnak, hanem annak egyik legtermészetesebb formája. Ha megadjuk a gyermeknek a játék lehetőségét, akkor valójában nem csak játszik – tanul, fejlődik, tapasztalatot szerez, kapcsolatot épít és kibontakozik.

—————–

* A finommotorika a kisizmok – különösen a kéz, ujjak és csukló – összehangolt mozgását jelenti, amelyeket a precíz, aprólékos tevékenységekhez használunk. Ide tartozik például a rajzolás, írás, színezés, ollóval vágás, gyöngyfűzés vagy cipőfűző megkötése.

Miért fontos a finommotorika?

A jó finommotoros készségek alapvetőek az iskolakezdéshez és a mindennapi önállósághoz is. Segítségükkel tud a gyermek:

  • helyesen fogni ceruzát, kanalat, ollót,
  • betűket, számokat írni,
  • cipzárt húzni, gombot begombolni,
  • vagy éppen apró tárgyakat ügyesen kezelni.

Mi történik, ha elmaradás van a finommotorikában?

Ha ezek a mozgások nem elég fejlettek, a gyermek nehezebben tanul meg írni, fáradékonyabb lehet az iskolai feladatok során, és gyakran csökkenhet az önbizalma is, ha nem tud lépést tartani társaival. Emiatt fontos, hogy a finommotorika fejlődését időben észleljük és – ha szükséges – játékos formában fejlesszük.

————-

** A kognitív képességek azok a mentális folyamatok, amelyek segítségével a gyermek észlel, gondolkodik, emlékezik, problémát old meg és tanul. Ide tartozik például:

  • a figyelem és koncentráció,
  • a memória (rövid és hosszú távú),
  • a gondolkodás és logika,
  • az ok-okozati összefüggések felismerése,
  • a döntéshozás,
  • a beszéd és nyelvi megértés is.

Ezek a képességek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gyermek jól tudjon tanulni, megértse a feladatokat, összefüggéseket lásson, vagy akár egy történetet megjegyezzen és újra elmeséljen.