A COVID-időszak hatása a gyermekek fejlődésére
Az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb eseménye kétségtelenül a COVID–19 járvány volt. Bár a felnőttek világát is felforgatta, talán kevesebb szó esett arról, milyen nyomot hagyott a kisgyermekek fejlődésén. A bezártság, a közösségi élmények hiánya, az online kapcsolatok térnyerése olyan új helyzetet teremtett, amelyre sem a gyerekek, sem a szülők nem lehettek felkészülve.
A korlátozások idején megszűntek a bölcsődei, óvodai, iskolai mindennapok, a játszóterek elcsendesedtek, a családok zárt térbe szorultak. Ez nemcsak a mozgásteret csökkentette, hanem a szociális tanulás lehetőségeit is. A gyermekek fejlődési útja természetesen sokféle lehet, de az utóbbi években egyre több szakember számolt be arról, hogy a COVID-időszakban született vagy akkor óvodáskorú gyermekeknél megfigyelhető a fejlődési ütem lassulása.
A KidBalanceGyermekfejlesztőben mi is tapasztaljuk, hogy a járványidőszak utáni években jelentősen megnőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akiknél például később alakul ki a beszédkészség, a társas kapcsolódás képessége vagy a szabálykövetés. Egyeseknél figyelemzavarhoz hasonló tünetek jelentkeznek, míg másoknál a mozgásfejlődés üteme tér el az átlagostól. Ezek a jelenségek nem feltétlenül jeleznek súlyos problémát – sok esetben az elmaradt élmények és közösségi tapasztalatok okozzák őket.
A járványhelyzet alatt a gyermekek kevés lehetőséget kaptak az élő társas helyzetek gyakorlására. A spontán játék, a konfliktuskezelés, az együttműködés, a közös öröm és nevetés mind-mind olyan tapasztalat, amit nem lehet képernyőn keresztül megtanulni. A hiányukat viszont látjuk a gyermekek viselkedésében: bizonytalanabb kötődés *, nehezebb alkalmazkodás, gyorsabb frusztráció, dühkitörések vagy épp visszahúzódás jelentkezhet.
A megoldás nem a hibáztatásban vagy a múlt felidézésében rejlik, hanem a tudatos pótlásban. A gyermekek elképesztő alkalmazkodó- és regenerációs képességgel rendelkeznek – ha időben támogatást kapnak. A gyermek fejlesztés ilyen esetekben nem valami „pótlás”, hanem egy újbóli ráhangolódás, visszavezetés a kapcsolódás, a játék, a mozgás és az érzelmi biztonság világába.
A fejlesztések során kiemelten figyelünk a mozgásfejlesztésre, a társas kapcsolatok tudatos építésére, az önbizalom megerősítésére, valamint az érzelmek feldolgozására. A játékos, egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások segítenek helyreállítani azokat a készségeket, amelyek a bezártság idején nem kaptak elég teret.
Fontos, hogy a szülők is tudják: ha gyermekük másként fejlődik, mint korábban a testvére, vagy mint ahogyan „szokás”, az nem feltétlenül baj. A világ is más volt az elmúlt időszakban. A tanulási nehézségek kezelése, a társas helyzetek gyakorlása, a szabálytudat erősítése – ezek mind segíthetnek visszatalálni az egyensúlyhoz.
A COVID-időszak csendje után most újra megtölthetjük a teret játékkal, hanggal, mozgással és nevetéssel. A gyermekek fejlődése nem állt meg – csak időnként új lendületet igényel.
————
* A bizonytalan kötődés azt jelenti, hogy a gyermek nem tudja teljes biztonsággal, érzelmi stabilitással megélni a kapcsolatait – legyen szó szülőről, pedagógusról vagy kortársakról. Ez nem a szülő hibája, hanem sokszor a körülmények – például a hosszabb otthoni elszigeteltség, szorongásos időszak vagy rendszertelen kapcsolódási lehetőségek – következménye.
Egy ilyen gyermek visszahúzódhat, nehezebben bízik meg másokban, vagy éppen túlzottan ragaszkodóvá, „kapaszkodóvá” válhat. Az is előfordulhat, hogy hirtelen hangulatváltozások, dühkitörések, féltékenység vagy túlérzékeny viselkedés jellemzi – ezek mind a belső bizonytalanság jelei lehetnek.
A jó hír, hogy a játékos, strukturált közeg – ahol kiszámíthatóság, érzelmi biztonság és elfogadó felnőttek veszik körül a gyermeket – képes újrakalibrálni a kötődési mintákat. A KidBalance foglalkozásai ilyen légkörben zajlanak: a bizalom fokozatosan épül, és ezáltal a gyermek egyre stabilabban, kiegyensúlyozottabban tud kapcsolódni másokhoz is.
