5 mesekönyv különleges gyerekeknek
A meseolvasás nem csupán kellemes esti rituálé: az egyik legerőteljesebb fejlesztő eszköz is a gyerekek számára. Segíti a szókincs bővítését, az érzelmi intelligencia fejlődését, előmozdítja a képzelőerőt és feldolgozhatóvá teszi a gyerekek számára az őket érő ingereket, kihívásokat. Különösen igaz ez azokra a gyerekekre, akik „különlegesek” – akár neurodiverzitásuk *, akár érzékenységük, akár az őket ért traumák miatt. Amikor egy különleges gyermek csillogó szemekkel hallgatja, hogyan győzi le a főhős a félelmét, hogyan talál utat a szívekhez, és hogyan válik elfogadottá annak ellenére, hogy más, mint a többiek, akkor a mese nemcsak szórakoztat, hanem tükröt is tart, gyógyít, és segít megérteni a világot – és benne önmagát.
Az alábbiakban olyan mesekönyveket mutatunk be, amelyek nemcsak szépek és elgondolkodtatóak, hanem konkrét segítséget is nyújtanak a különleges igényű gyerekeknek és szüleiknek egyaránt.
1. Vibók Ildi: Furi
Miről szól?
A történet egy különleges kisfiúról, Lackóról és barátjáról, a minden lében kanál kaméleonról, a szintén különleges Furi mindennapjairól szól. Furi attól más, hogy nem tudja változtatni színét, mint társai. Egy szürke kis kaméleon, akit senki sem akar megvenni az állatkereskedésből, kivéve Lackót, aki rögtön felfigyel a különleges állatra. Itt kezdődik kettejük közös kalandja. Furi segít Lackónak megküzdenie olyan hétköznapinak tűnő helyzetekkel, mint a kinőtt kedvenc póló, a nem megszokott reggeli vagy a szomszéd kisfiú vendégeskedése…
Kiknek ajánljuk:
Szuperérzékenyeknek, félénkeknek, szeretnivaló különcöknek. Főként olyan gyerekeknek, akik maguk is „kilógnak a sorból” – és azoknak a szülőknek, pedagógusoknak, akik szeretnék őket jobban megérteni. A könyv segít elfogadni a másságot, és megerősíti az olvasót abban, hogy a különlegesség érték.
2. Boldizsár Ildikó: Mesék az élet csodáiról
Miről szól?
Ez a kötet Boldizsár Ildikó mesekutató, meseterapeuta terápiás meséket tartalmazó válogatása, mely olyan nagy kérdéseket jár körül, mint az elfogadás, a halál, a változás vagy éppen a hit önmagunkban. Az élet valódi csodáiról szólnak a történetek, melyeket a szeretet mindenható ereje sző át. A mesék önmagunk megismerésében is segítséget nyújtanak, a belső világunk felfedezésére ösztönöznek.
Kiknek ajánljuk?
Minden gyereknek, aki valamilyen nehézséggel, veszteséggel, szorongással küzd – és azoknak a szülőknek, akik nem tudják, hogyan közelítsenek ezekhez a témákhoz. Ezek a mesék megnyugtatnak, oldanak, gyógyítanak.
3. Szegleti Gabriella – Vibók Ildi: Ha tényleg tudni akarod
Miről szól?
A szerzők különleges gyermekek bőrébe bújva, az ő szemszögükből mutatják be sajátos világukat. A könyv elsősorban azért íródott, hogy segítse az érintett gyerekek szülei, pedagógusai, kortársai számára a megértést és elfogadást. Kedves, humoros, de ugyanakkor empatikus módon mutatják be a különlegességek mögött húzódó értékeket. Ez a könyv nem diagnosztizál vagy címkéz, hanem megértet és érzékenyít. Emellett tanácsokat és játékötleteket is kínál konkrét szituációkra.
Kiknek ajánljuk?
A könyv az ** ADHD-val, figyelemzavarral, autizmussal, diszlexiával, diszgráfiával, diszkalkuliával vagy éppen tik zavarral élő gyerekeknek és az ő szüleiknek, pedagógusaiknak, kortársaiknak nyújt segítséget a mindennapi helyzetek megértésében és megoldásában, úgy, hogy közben az érintett gyerek is magukra ismerhetnek benne. A különleges gyerekeknek segít önmagukat értékesnek látni és megértetni, hogy a másfajta működés nem rossz működés.
4. Czirják Erika: Cirógató
Miről szól?
A „Cirógató” egy érintésverseket tartalmazó gyűjtemény. Különösen hasznos olyan gyerekek számára, akik nehezen szabályozzák az érzelmeiket, félnek a testi kontaktustól, vagy épp ellenkezőleg: túlzott közelségre vágynak. A versek egyszerűek, mégis mély érzelmi kapcsolatot építenek a gyerek és a felnőtt között. A versek mellett található ábrák segítségével könnyedén követhetjük a sorokat, mint egy kottát. Kiváló eszköz a kötődés erősítésére, érzelmi biztonság kialakítására vagy akár az esti rutinba beillesztve segítheti a lecsendesedést.
Kiknek ajánljuk?
Kisebb gyermeknek, iskolába készülőknek, szenzorosan érzékeny *** gyermekeknek. A versek és a hozzájuk tartozó mozdulatok elsajátítása után bárhová ”magunkkal vihető” játék válhat belőle, ami egy kirándulás, nyaralás vagy akár egy unalmas sorban állás közben is bevethető.
5. Marta Gusniowska: Ha lúd, legyen kövér
Miről szól?
Ez egy humoros, mégis mély mondanivalójú mese a testképről, önelfogadásról, és arról, hogyan birkózunk meg mások elvárásaival. A főszereplő lúd nem akar olyan lenni, amilyennek a többiek látni szeretnék. Olyan akar lenni, amilyen ő valójában. A lúd depressziós a külseje miatt és azt gondolja, nem szereti őt senki ezért nincs is értelme az életének. Minden vágya, hogy megegye a farkas. Még a lábasba is önként mászik be, hogy ő lehessen a vacsora. Kalandjai során azonban barátokra lel, rádöbben, hogy vannak, akik szeretik, és hirtelen értelmet nyer minden. Vicces, fordulatos, különleges történet.
Kiknek ajánljuk?
Gyerekeknek, akik nehezen találják a helyüket a közösségben, vagy akiknek problémájuk van az önértékelésükkel. Segít kimondani, hogy rendben van, ha nem vagyunk tökéletesek – sőt, éppen ettől leszünk igazán önmagunk, és legfőképpen szerethetőek!
+1 Pincz Petra – Z. Kocsis Blanka: Csillagsodrás
Miről szól?
Ez a mesekönyv 10 különleges kisgyermek mindennapjait és kihívásait mutatja be egy-egy történeten keresztül. A különböző problémákra megoldást is kínál, miközben gyermekeket és felnőtteket egyaránt elgondolkodtat. Kicsit mindannyian tudunk azonosulni valamely szereplővel és segítséget kapunk az érem másik oldalának megértéséhez is. Segít, hogy egy kicsit a dolgok mögé lássunk mindezt hétköznapi történeteken és szereplőkön keresztül, akiket a mese végére mégis igazi hősöknek érzünk. Ez a könyv segít megérteni a türelem, az elfogadás és odafigyelés fontosságát, miközben rávilágít a különleges gyermekekben rejlő megannyi csodára. Olvasmányos és szórakoztató a felnőttek számára éppúgy, mint a gyerekeknek.
Kiknek ajánljuk?
Mindenkinek! A legkisebbektől a felnőttekig, nem csak különleges gyermekeknek. Érzékenyítő jellege, könnyed hangvétele, hétköznapi történetei miatt a házi könyvtárunkon túl óvodák, iskolák, segítő szakemberek kelléktárába is beilleszthető. A mesék kiválóan alkalmasak beszélgetés indítónak is, hiszen tovább fűzve a történet fonalát – vagy éppen elmélyedve benne- felszínre juthatnak a gyermekek rejtett félelmei, aggodalmai, gondolatai.
Záró gondolat:
Ezek a könyvek nemcsak mesélnek – hanem lehetőséget adnak a gyermekeknek arra, hogy megértsék önmagukat, és elfogadják másságukat. A szülők, pedagógusok számára pedig ablakot nyitnak egy néha zárt, különös világra – ahonnan a szeretet, empátia és fejlődés indul. Ezek a történetek nemcsak a különleges gyerekeknek szólnak. Hanem mindenkinek, aki egy kicsit más.
————
A * neurodiverzitás olyan szemléletmód, amely szerint az emberi agy és idegrendszer különbözőségei – például az autizmus, az ADHD, a diszlexia vagy a Tourette-szindróma – nem betegségek vagy hibák, hanem a természetes emberi sokféleség részei.
Mit jelent pontosabban?
A neurodiverzitás kifejezés azt hangsúlyozza, hogy az emberek különböző módon gondolkodnak, tanulnak, éreznek és dolgoznak fel információt, és ez a változatosság értékes.
A neurotipikus emberek azok, akiknek idegrendszeri fejlődése és működése megfelel az átlagos elvárásoknak.
A neurodivergens emberek azok, akiknek működése eltér ettől – például autisták, ADHD-sek, diszlexiások stb.
Miért fontos a fogalom?
Elmozdul a „rendellenesség” szemlélettől a társadalmi elfogadás és inkluzivitás irányába.
Segít megérteni, hogy nem mindenki tanul, kommunikál vagy viselkedik ugyanúgy, és ez nem feltétlenül jelent problémát, hanem sok esetben egyedi erősségeket is.
** Fogalmak
ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar): Olyan állapot, amelyben a gyerek nehezen tud figyelni, nyugodtan maradni és szabályokat követni, gyakran impulzív és mozgékony.
Figyelemzavar: A gyermek nehezen tud tartósan egy dologra koncentrálni, könnyen elkalandozik vagy gyakran „álmodozik”.
Autizmus: Olyan fejlődési különbség, amelyben a gyermek másként érzékeli a világot, és nehezebben értelmezi a társas helyzeteket, szabályokat vagy érzelmeket.
Diszlexia: Az olvasás tanulásának nehézsége, amikor a gyermek betűket, szavakat kever össze, lassabban vagy nehezebben olvas.
Diszgráfia: Az írás tanulásának zavara, amikor a gyermek nehezen ír olvashatóan, vagy hibázik a betűk alakításában és helyesírásban.
Diszkalkulia: A számokkal, műveletekkel vagy matematikai összefüggésekkel kapcsolatos nehézség, amikor a gyerek nem érti jól a mennyiségeket vagy számolási szabályokat.
Tik zavar: Olyan akaratlan, hirtelen mozdulatok vagy hangadások (pl. pislogás, torokköszörülés), amelyeket a gyermek nem tud könnyen kontrollálni.
A *** szenzorosan érzékeny kifejezés olyan gyerekeket (vagy felnőtteket) jelöl, akik az ingereket – például hangokat, fényeket, érintést vagy illatokat – erősebben, intenzívebben érzékelik, mint mások, és ezek az ingerek könnyen túlterhelhetik őket.
Csécsei Beatrix
Áthidaló oktató