Figyelemzavar, vagy csak életkori sajátosság?
Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke nehezen koncentrál, gyakran elkalandozik, nem képes huzamosabb ideig figyelni egy feladatra vagy meghallgatni egy teljes mesét. De vajon ez figyelemzavar, vagy csak az életkori sajátosságok természetes része? Hol a határ a „még normális” és a „már problémás” között?
A kisgyermekek figyelme természetéből adódóan még rövid ideig tartó, és gyakran váltakozik az ingerek hatására. Ez teljesen normális 3-4 éves korban, hiszen ebben az életkorban a világ felfedezése az elsődleges tevékenység. A probléma ott kezdődik, ha a figyelmi nehezítettség tartósan fennáll, és már a játékban, társas kapcsolatokban vagy a tanulási helyzetekben is visszatérő nehézségeket okoz.
A KidBalance Gyermekfejlesztőben gyakran találkozunk olyan óvodásokkal és kisiskolásokkal, akiknél a szülők figyelmi problémát tapasztalnak. Ezek a tapasztalatok sokszor hasonlóak: a gyermek nem tud befejezni egy feladatot, gyakran félbehagyja, elkalandozik, nehezen marad meg egy adott tevékenységnél, és a szabálykövetés is nehézkes. A fejlesztés megkezdése előtt minden esetben alapos feltérképezést végzünk, amely nem csupán a tüneteket vizsgálja, hanem azok hátterét is.
Gyakori ok lehet például az idegrendszeri éretlenség, az érzékszervi integráció zavara, a mozgáskoordináció gyengesége vagy épp az érzelmi biztonság hiánya. A figyelem ugyanis nem elszigetelt képesség, hanem szoros kapcsolatban áll az önszabályozással, a szociális készségekkel és a mozgásos fejlettséggel is.
Ezért a KidBalance-nál a fejlesztő foglalkozásokon a gyermekek nemcsak „gyakorolnak”, hanem élményeken és mozgáson keresztül tanulnak figyelni. Olyan játékos feladatokon keresztül dolgozunk, amelyek fejlesztik az önkontrollt, a szabálykövetést, a vizuális és auditív figyelmet, és mindeközben erősítik az önbizalmat is. A biztonságos, szeretetteljes légkör kulcsfontosságú: ha a gyermek jól érzi magát, nyitottabbá válik a fejlődésre is.
Sok esetben a gyermek fejlesztés során az is kiderül, hogy nem figyelemzavarról van szó, hanem az érés egyedi üteméről. Ilyenkor elegendő lehet a rendszeres, játékos ráhangolódás, strukturált keretek * között. Más esetekben célzott, egyénre szabott fejlesztési terv szükséges, amely figyelembe veszi a gyermek aktuális állapotát és erősségeit is.
A figyelem fejlesztése komplex folyamat, amelynek része lehet a mozgásfejlesztés, a szenzoros integráció **, a finommotorika erősítése, a beszédértés támogatása vagy épp az érzelmi stabilitás kialakítása is. A tanulási nehézségek kezelése is gyakran összefonódik figyelmi kihívásokkal, hiszen ha egy gyermek nem tud megfelelően koncentrálni, az olvasás, írás, számolás elsajátítása is akadályokba ütközhet.
Fontos megérteni, hogy a figyelem nem „megoldandó probléma”, hanem egy fejleszthető készség, amely idővel, türelemmel és megfelelő támogatással erősödik. A KidBalance célja, hogy minden gyermek a saját tempójában fejlődjön, és olyan eszközöket kapjon, amelyekkel sikeresen boldogulhat a hétköznapi helyzetekben és az iskolai kihívásokban is.
——–
* A strukturált keretek között kifejezés azt jelenti, hogy a gyermek biztonságos, átlátható, kiszámítható környezetben vesz részt a tevékenységekben, ahol:
- Előre meghatározott ritmus és napirend van: például a foglalkozásoknak mindig van eleje, közepe, vége.
- A gyermek tudja, mi fog történni, és milyen szabályok szerint zajlik a játék vagy a feladat.
- Kis lépésekben haladunk, hogy a sikerélmény garantált legyen, még ha a gyermek figyelme rövid ideig tartó is.
- Minden tevékenységnek egyértelmű célja van (pl. figyelem, mozgás, beszéd fejlesztése), de játékos formában történik.
- A környezet vizuálisan és fizikailag is rendezett (pl. kevés zavaró inger, logikusan elhelyezett eszközök).
Ez különösen fontos figyelmi kihívással küzdő gyermekeknél, mert a strukturált keretek biztonságot és kiszámíthatóságot nyújtanak, csökkentik a szorongást, és segítik a fókuszálást. Így lehet a játék nemcsak szórakozás, hanem valódi fejlesztő élmény. 😊
** A szenzoros integráció (más néven szenzoros feldolgozás) azt jelenti, hogy az agy képes összehangolni és értelmezni a különböző érzékszervekből (látás, hallás, tapintás, egyensúly, mozgásérzékelés stb.) érkező információkat, majd ezek alapján megfelelő választ ad a környezet ingereire.
Egyszerűbben:
A szenzoros integráció teszi lehetővé, hogy egy gyermek:
- ne zavarodjon össze egy zajos teremben,
- tudjon egyensúlyozni a mászókán,
- érezze, mennyi erő kell egy ceruza nyomásához,
- vagy például, hogy ne ijessze meg egy szoros pulóver nyaka.
Ha a szenzoros integráció nem működik jól:
A gyermek lehet túlérzékeny (pl. zavarják a hangok, szagok, ruhacímkék), vagy épp ellenkezőleg, keveset érzékel (keresi az erős ingereket, sokat ütközik, nehéz megnyugtatni). Előfordulhat mozgáskoordinációs zavar, figyelmi nehézség, vagy akár tanulási probléma is ennek következtében.
A fejlesztés során:
A szenzoros integráció fejlesztése játékos mozgáson, egyensúlygyakorlatokon, hintázáson, mászáson, különböző tapintású felületek használatán keresztül történik – ezáltal javul a gyermek figyelme, koordinációja, és az idegrendszere érettebben reagál a külvilágra.
